PULA "a fészekalja falu"

A község határa ritka természeti kincsekben is gazdag. A Fölső-erdőben van kontinensünk legnagyobb bazaltbarlangja, a falutól nyugatra található az ország legnagyobb nyílt színi fejtésű alginit-bányája.A négymillió éves mintegy negyven méter vastagságú, kiváló talajjavító alga-massza az ősorszarvúak, őshalak maradványainak lelőhelye és ősfák lenyomatát őrzi..Az alginit-telep déli szélén a hajdani gejzír-forrás kúpjának maradványa érdemel figyelmet.A Rétek-en a kongéria kagyló-nemzettség megkövesedett mészhéjának maradványa, a kecskeköröm gyűjthető. S ugyancsak a Rétek mélyebb rétegei tőzeget, másutt kavics (sóder) anyagot rejtegetnek.A falu alsó végén, a temető alatt középkori kőbánya maradványa. Az Alsó-Szélesföldek szélén egy fává terebélyesedett galagonya szokatlan példánya csodálható meg.
 

EMLÉKOSZLOP

A Náczi-hegyi emlékoszlopot Szabics Ferenc szentesi fafaragó készítette dr. Gabnai Margit részére, aki végül a falunak ajándékozta. 1987-ben avatták fel, a szőlőhegy létrejöttének 175 éves évfordulóján. Az emlékoszlop jelképekben ábrázolja a szőlőhegy és részben a falu történetét időrendben alulról felfelé haladva:

	Az 1817-es Náczihegyi törvénykönyv első artikulusa alapján örökérvényű igazság olvasható legfelül az oszlopon:   „Minden jó rendtartásnak feje és fundamentuma az emberi tisztesség”.
	A Náczi-hegy újra felfedezése: villany- és vízvezeték a pincesoron, az épületek újjáépítése, a táj gondozása (gyümölcstelepítés, gyepesítés)
	Utalás a szőlőművelés történetére: a szőlő kipusztulása a 18. századvégi filoxéra járvány következtében, majd újra telepítése. 1959-től termelőszövetkezeti kollektivizálás, kevés szőlő-, mezőgazdasági terület és egyre több elhagyott, cserjésedő parcella
	Huszárcsákó, kard, nemzeti lobogó: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeihez 11 honvédot adott a falu
	Az első pincesor, mely a falu földesurának engedélyével épült 1817-ben

Kráter Kőpark

A földtani bemutatóhelyet, amely a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark területének egyik vulkáni látványossága is. Kérjük további információért látogasson el az alábbi aloldalunkra:

http://pula.hu/index.php/tanosveny

 Táladi (Tálodi) kolostorrom

A mai község (s annak határa) legjelentősebb építészeti emléke a táladi kolostor romjai. A táladi kolostort pálos rendi szerzetesek alapították. Első okleveles emléke 1263-ból való.
Az alapítók a Rátót nembéli Keszi család. A pálosok a 15. század végén a nagyvázsonyi (új) kolostorba költöztek, s helyüket ferences szerzetesek foglalták el. A kegyúr (devecseri Csóron András) a törökök közeledtére felrobbantatta a kolostort 1552-ben. A kolostor-rom területe 1959-től védett terület.
 

 Római katolikus templom

A falu papját 1333-ban említik először. Korai temploma, amely a temető bejáratától délre állt, a török korban elpusztult. 1746-ban a német telepesek költöztek a településre. Szent Vendel tiszteletére szentelt templomát a falu közössége építette 1751 előtt, melynek helye nem ismert. Mai, késő barokk stílusú templomát gróf Eszterházy Károly egri püspök építette, amelyet a kapu feletti zárókövön levő C.C.E.1797 felirat is megörökít.

Terveit Pauly Mihály pápai építőmester készítette.Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom elegáns homlokzatának legmeghatározóbb vonása a főpárkány feletti, két kővázával díszített íves oromzat és felette a fejezetes pilaszterekkel tagolt, óraíves, törtvonalú sisakkal koronázott torony. Belső térképezése és berendezése is igényesen kialakított. Kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett hajóban a hevederívek konkáv ívvel előreugró pillérekből indulnak. szószéke sajátos, négyzetes alaprajzú, klasszicizáló késő barokk munka, mellvédjén a magvető ábrázolásával.

A sekrestyeajtó tölgyfából készített, kő tokban elhelyezett eredeti darab. a keresztelőkút vörösmárványból készült, fából faragott felső részén Jézus keresztelését ábrázoló szoborcsoport van. Az oltárkép megfestésére a pápai Scweighardt Tóbiás képíró kapott megbízást, a minta a váci templom képe volt. A főoltárkép Borromei Szent Károlyt ábrázolja. Védett műemlék.

 Szent Flórián kápolna (Fő u. 40.) 

A templom közelében, a falu végén álló későbarokk stílusú kis építményt 1773-ban emelte egy helybéli lakos, Krammer György, a tűzesetek elleni védőszent, a tűzoltók patrónusának tiszteletére. Keresztjáró héten egyszer, húsvétkor tartottak benne istentiszteletet. Bejárata felett a háromszögű oromzatban bemélyített, íves zárású képmező van, benne a szent provinciális ízű festett képmásával. Alatta az építés évszámát rögzítő felirattábla kapott helyet. A hajót és az azzal azonos szélességű szentélyt egy-egy csehsüvegboltozat fedi, a hajó boltozatán rozettával. Falazott oltára felett Szent Flórián népies ízű festményével. Védett műemlék.

 Háromlyukú kőboltozatos híd a faluvégén (1896) 

A község nyugati végében, a tapolcai országúttól délnek futó földutat vezeti át a Vázsonyi-séden a bazaltból épített híd. Védett műemlék.

 Az Esterháziak volt vadász-kastélya. (Kis u. 41.)

A hagyomány szerint az épület magja vendéglőnek épült a 18. század második felében. Vadászkastéllyá feltehetően az Eszterháziak építették át. Emelete és valószínűleg a keleti szárny 1926-ban készült. A részben alápincézett épület központi része a nyugati földszintes szárny, amely szobasoros-tornácos rendszerű volt. A kellemes arányú épület egyszerű, sima falfelületeit csak a fűrészelt technikájú faszerkezetek élénkítik.

Temetőkápolna

Krizsán András terve alapján készült 1992-ben.

Falumúzeum