foto1
foto1
foto1
foto1
foto1

PULA "a fészekalja falu"



Kráter ösvény - 5. állomás

 

Az útvonalat a piros "T" jelzések mutatják!

Kérjük óvd te is a természetet és a környezetet és ne szemetelj!

Ha elhoztad magaddal, akkor a csomagolása hazafele is elfér a táskádban! ;) 


5. állomás: Dolomitszikla

 

A kráterfal emléke 

A Bakony egyik leggyakoribb alapkőzete a dolomit; ebből állnak az itteni világosszürke sziklafalak is.

A töredezésre hajlamos, kilométernyi vastagságú, rideg kőzet sűrű repedéshálózatában tárolódik napjainkban a hegység karsztvize. Így volt ez több mint 4 millió éve is, amikor a mélyből felnyomuló izzó kőzetolvadék (magma) elérte a dolomitban lévő karsztvizet. A keletkező gőz iszonyatos nyomása felszínre robbantotta a mélység kőzeteit.

A hajdani vulkán délnyugati részén ehhez hasonló dolomit sziklaszirtek alkották a több száz méter mélységű kráter falát.

Az ismétlődő robbanások jókora darabokat szakítottak le belőle, majd az ízzé-porrá zúzódott dolomittörmelék belekeveredett a vulkáni eredetű piroklasztitba.

Az óriás katlan idővel részben feltöltődött a visszahullott és bemosódott kőtörmelékkel. Jóval a tűzhányóműködés befejeződése után a Vázsonyi-séd őse átvéste a kráter peremét és alámosta a dolomit sziklameredélyt. Ez a folyóvízi erózió a jelenkorban is zajlik; a – valószínűleg csak pár száz éve – leomlott kőtömbök az ösvény mentén hevernek. A fagyaprózódás még csak alig kezdte meg rajtuk daraboló munkáját.

 

Dolomit

Képződése a mészkőéhez nagyon hasonló, a vele rokonságban lévő karbonátos kőzetek egyike. Összetétele CaMg(CO3)2, azaz a mészkőhöz képest felerészben magnézium-karbonátból áll.

Túlnyomórészt tengeri eredetű, de szikes tavakban is képződhet. A „sós” vízben oldott állapotban lévő Mg- és CO3-ionok kicsapódásával jön létre a trópusi száraz éghajlati övezetben, amikor a víz bepárlódik és túl töménnyé válik.

Ilyen körülmények többször is előfordultak a földtörténet során. A Dunántúli-középhegység 220 millió éve még az Egyenlítő közelében helyezkedett el, csak a kőzetlemezek későbbi elsodródása révén került mai helyére. A triász időszak vége felé, a Tethys-óceán sekély (max. néhányszor tíz méter) melléktengerének aljzatán több millió év alatt rakódott le az óriási tömege miatt Fődolomitnak is nevezett kőzet.

Ebből áll a Déli-Alpokban, az olasz/osztrák határon a Dolomitok nevű hegység. Vastagsága ott a 3000 métert is meghaladja.

A tömeges kőzet néha vastagpados:

vagy éppen lemezes finomrétegzettséget mutat:

tükrözve az iszap egykori szakaszos, ritmikus ülepedését a tengerfenéken.

Kisebb mésztartalma miatt  a dolomit ugyan nehezebben oldódik a mészkőnél, de azért a Bakonyban számos, főleg kisebb barlang ebben a kőzetben alakult ki. Talán legismertebb közülük - Bakonybél közelében - az Odvaskői-barlang.

 

A vizek rejtett keveredése

A sziklafal tövében további földtani érdekességek is láthatók: pár deciméteres üregek, járatok mélyednek a szálkőzetbe.

Ezek az egykor – feltehetően néhány ezer éve – itt feltörő karsztforrások emlékei.

A környező magasabb térszínre hulló esők és a hó olvadékvizei elnyelődve, a hegyek belsejében nagyon lassan áramolnak a völgyek, medencék irányába. Ha útjukat nem akadályozza agyagos vagy más vízzáró kőzet, akkor előbb-utóbb a hegyek lábánál bukkannak felszínre, ilyen forrásjáratokon keresztül.

A Vázsonyi-séd medréből elszivárgó patakvíz a völgytalpat kitöltő üledéket is átitatja, majd oldalirányban összekeveredik a hegy belsejéből rejtetten érkező karsztvízzel.

 

A kétféle származású és éppen ezért különböző kémiai összetételű vizek találkozási zónájában ún. keveredési korrózió játszódik le.

 

Régi forrásjáratok

Az ily módon, újonnan létrejött, kissé szénsavas víz oldani képes a dolomitban lévő karbonátot. Ennek következtében apró lyukak, járatok alakulnak ki a kőzetben (karsztosodás). Ha kellően hosszú idő áll rendelkezésre, akkor barlang méretű üregek is létrejöhetnek. Az imént vázolt folyamat láthatatlanul jelenleg is zajlik a talpunk alatt néhány méteres mélységben.

A sziklafal lábánál nyíló pici oldásos formák ma már nem aktívak,

mivel a patak bevágódása miatt – a vízzel együtt – a keveredési korrózió zónája is lejjebb szállt. Néhány ezer éve a séd még magasabban folyhatott, így a ma látható karsztos üregek az egykor itt feltörő karsztvíz forrásjáratainak maradványai.

 

A kőzetfal mentén továbbsétálva, a fák lombkoronája közti réseken a völgy fölé magasodó dolomit sziklabástyát is megpillanthatjuk.

Tetejéről csodálatos kilátás nyílik a pulai kráter környékére és a távolabbi, szintén vulkáni eredetű Kab-hegy csúcsára.

A patakon, majd az országúton is átkelve, a szemben kezdődő földúton kell tovább gyalogolni a következő megállóig.

 

(Leírást szerkesztette: Futó János)

4. állomás GPS koordinátájáért KATT!
6. állomás GPS koordinátájáért KATT!

Túravezetés igényelhető
az alábbi elérhetőségeken:

Mácsány Zsuzsanna
Tel.: +36-30/238-8570
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.