foto1
foto1
foto1
foto1
foto1

PULA "a fészekalja falu"



Kráter ösvény - 4. állomás

 

Az útvonalat a piros "T" jelzések mutatják!

Kérjük óvd te is a természetet és a környezetet és ne szemetelj!

Ha elhoztad magaddal, akkor a csomagolása hazafele is elfér a táskádban! ;) 


4. állomás: Bazalttufa-barlang

 

Felépül a tufagyűrű

A Vázsonyi-séd bal partját kísérő meredek hegyoldal a vulkáni kráter körívének déli részét képezi. Az országúton túl, a mai szántóföld helyén 4,2 millió éve megnyílt kürtőből óriási mennyiségű kőtörmelék szóródott ki. A dühöngő vulkán mély katlanának peremén több tíz méter vastagságban piroklasztit (tűzi eredetű törmelék) rakódott le. Ennek metszetét láthatjuk a fák mögött sötétlő sziklafalban.

Az átlagosan deciméternyi vastag rétegek egy-egy heves gőzrobbanás által felszínre dobott anyagból képződtek.

A zömmel centiméteres, megszilárdult lávadarabkákból (lapilli) összecementálódott kőzetben néha méternyi átmérőt is meghaladó, feketés szürke bazaltbombák ülnek.

E közel kéttonnás tömböket látva elképzelhetjük a tűzhányó irtózatos erejét; óriási izzó ágyúlövedékként repültek a magasba, majd parabolaívet leírva, félig megdermedve hullottak vissza a kráter peremére, miközben körülöttük apró kőzetszemcsék ezrei záporoztak a sűrű porfelhőben. A bazalttömb repedéseit a forró kőzet lehűlése miatt bekövetkező zsugorodás hozta létre.

 

Elindul a pusztulás

A feltehetően néhány hónapig tartó, félelmetes tűzijáték után elcsendesedett a vulkán. Jóval később a mai patak őse ismét utat talált magának délnyugati irányba. Átréselte a tufagyűrű déli szélét, majd az évszázezredek során – mind mélyebbre vágódva és oldalirányban is szélesítve völgyét – elpusztította a vulkáni felépítményt.

E folyamat még napjainkban is zajlik, hiszen a hegyoldalon képződő és onnan leguruló kőtörmeléket a patak árvizei tovább szállítják. A pusztítás (erózió) nemcsak a felszínen megy végbe, hanem a kőzetek belsejében is.

A sziklafalat metsző törések mentén befolyik a csapadékvíz, majd a réteglapok közti hézagokban oldalra is tovaterjed. A darabos szerkezetű piroklasztit kőzet néhol egészen porózus, így a szivárgó víz hatékony kémiai oldószerként képes elmállasztani a benne lévő szilikátásványokat is.

Telente jéggé szilárdul a kőzetszemcsék közti víz, és ez a térfogatnövekedés szétrepeszti a nagyobb darabokat is (fagyaprózódás).

Hasonló, feszítő és kőzetoldási munkát végeznek a bokrok, fák növekvő gyökerei is.

 

A barlang kialakulása

Ily módon a kevésbé ellenálló, könnyen pusztuló bazalttufa (a piroklasztit kőzet egyik típusát korábban így nevezték) rétegek helyén idővel egészen lapos, de több méter kiterjedésű üregek jönnek létre, melyek tovább bővülve akár az ember számára is hozzáférhetővé válnak. Ekkortól beszélünk barlangról.

Az itteni sziklafal közepe táján rejtőzik egy ilyen eredetű barlang, amit utólag talán még a szél is formált.

A jégkor idején, néhány tízezer éve nem védte erdő a csupasz sziklafalat. Az uralkodó északi szelek viharai egyszerűen kifújták a közel vízszintes üregekből a mállás és az aprózódás során keletkezett finom port.

Az ilyen képződésű barlangokat a nemkarsztos típusok közé soroljuk. Magyarországon meglehetősen ritka jelenség, hogy bazalttufában keletkezzen barlang.

Térképén és hosszmetszetén jól látszik, hogy ez a barlang rendkívül szűk és lapos, hason csúszva is alig járható. Ezért és a barlangi élővilág védelme érdekében sem javasoljuk a bekúszást. Helyette sétáljunk tovább a patak mentén, ahol a következő megállónál a karsztos eredetű barlangokról is szó esik.

 

(Leírást szerkesztette: Futó János)

 

3. állomás GPS koordinátájáért KATT!
5. állomás GPS koordinátájáért KATT!

Túravezetés igényelhető
az alábbi elérhetőségeken:

Mácsány Zsuzsanna
Tel.: +36-30/238-8570
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.